ENGLISH
Sokan szeretik szidni és hibáztatni a biztosítót, amikor baj történik, pedig mondhatni, minden éremnek két oldala van. Minden esetben át kell nézni a lakásbiztosítási szerződés apróbetűs részeit is. Öt tipikusnak mondható esetet említünk, amikor a biztosító nem fizet.
Általában a „vita” oka, hogy sokan nem olvassák el a szerződés apróbetűs részeit, illetve arra hivatkoznak, hogy az nem érthetően van megfogalmazva. Ezzel pedig nem sokra mennek, hiszen a szerződés szövegének nem értése soha nem lehet kifogás.
Ebben a fenti megjegyzésben azért van némi túlzás is, hiszen, ha alaposan áttanulmányozzák a szerződést, a nyelvezet érthető, és nem utolsósorban egy szakembert is meg lehet -és meg is kell- kérdezni, mielőtt aláírnánk valamit, amit nem értünk.
Természetesen az tény, hogy a biztosítók ebből élnek és mindenképpen a profitra törekszenek. Mindebből pedig egyértelműen adódik, hogy ha nem feltétlen szükséges, akkor bizony nem fizetnek.
Aki azonban nem akar vagy nem tud belenyugodni ebbe a helyzetbe, annak lehetősége van jogi útra terelni a dolgot és ügyvédhez fordulni. Ez azonban hosszadalmas, drága és a kimenetele sem garantált. Érdemes ilyenkor is a megelőzésben gondolkodni, mindenképpen alaposan átnézni a szerződést az aláírás előtt, így az alábbi tipikus hibák elkerülhetők.
Nem megfelelő védelem
Magyarországon szeretik az emberek az ajtót teleaggatni mindenféle zárral, gondolván, hogy ez csak elég lesz. Nos, nem elég. A sok zár nem akadály a betörőnek, főleg, ha azok mindegyike filléres vacak, melyek kb. 10 mp alatt nyithatók. Nagyon sok ilyen zárbetét van, általában 1500-3000 Ft-ba kerülnek, kínai vackok, vagy nevesebb gyártók termékei, melyek szintén Kínában készülnek. Ebbe az árba komolyabb védelem nem fér bele. A nem megfelelő védelemmel betörés esetén szembesülnek, és ilyenkor a biztosító sem fizet. Nem a mennyiség a fontos, hanem a minőség! A szerződésben le van írva a minimum követelmény. Aláírás előtt mindenképp érdemes ezt tisztázni!
Idegenkezűség
Ez egy nagyon fontos kritérium, hiszen a biztosítónak biztos kell lennie abban, hogy nem „önbetörés” történt, azaz nem biztosítási csalással áll szemben. Ehhez pedig bizonyítékok kellenek. Ezért is fontos a rendőrségi jelenléte, a rendőrségi jegyzőkönyv, az egész procedúra. Ha a rendőrség nem találja nyomát idegenkezűségnek, a biztosító nem fog fizetni. Még akkor sem, ha a védelem a szerződésben leírtaknak eleget tett, azaz megfelelő zárak voltak az ajtón, vagy éppen maga az ajtó is biztonsági ajtó volt.
Betörés esetén semmihez nem szabad hozzányúlni, meg kell várni a nyomrögzítőket, majd értesíteni kell a biztosítótársaságot.
Zárójelben jegyeznénk meg, mielőtt bárkinek is kulcsot adna a lakáshoz, gondolja át, hogy ez biztosan jó ötlet-e. Kulcselhagyás esetén pedig zárcsere szükséges, bár ezt mindig és mindenhol hangsúlyozzuk, de a legtöbbször süket fülekre talál.
A túl- vagy alul biztosítás
Itt két lehetőség van, amiben bukásra vagyunk ítélve. Ha alacsonyabb a biztosítási összeg és alul biztosítjuk a lakást, spórolhatunk a biztosítási díjjal, de kár esetén kevesebbet is kapunk. Ez semmiképp nem jó ötlet.
Ennek a fordítottja is igaz. Ha a tényleges értékeinknél magasabbra összegre kötünk biztosítást, abból is lehet gond. A biztosító nem azt az összeget veszi alapul, amit mi kárként megjelölünk, hanem, amit a saját kárszakértője állapít meg. Így hiába a magas havidíj, a kárkifizetés összege nem lesz magasabb annál, mint ami jár.
Üvegkárok
Üvegkárok esetén érdemes áttanulmányozni, hogy mire terjed ki a szerződés. Ha sok üveg van a lakásban (tükrök, vitrinek, üvegasztalok stb.), akkor azokat általában külön kell biztostani, mert az üvegkár a legtöbb esetben ajtó- és ablaküvegre vonatkozik. A vitrinüveg alapesetben nem minősül üvegkárnak, így erre nem fognak fizetni.
Érdemes megfontolni, hogy az egyéb épületekben, pl. tároló, garázs, van-e üveg, illetve ezekre is kiegészítő szerződéseket kötni. Ez persze növeli a biztosítási díjat, de kár esetén fizetnek. Sok ember ott követi el a hibát, hogy csak alapbiztosítást köt, amely ilyen esetekben nem fizet.
Vagyontárgyak biztosítása
Minden lakásban található tárgy ingóságnak minősül. Ezekre külön meghatározott összeg alapján térít a biztosító, mely a szerződésben rögzítve van. Nagy értékű festményekre, képzőművészeti tárgyakra külön kiegészítő biztosítást kell kötni. Vannak azonban olyan tárgyak is, melyek biztosítását egyáltalán nem vállalják a hazai biztosítók. Ezeket a szakemberrel előzetesen, minden esetben tisztázni kell! Nagy értékű vagyontárgyak, pl. ékszerek, esetén kikötés lehet a megfelelő széf használata. Ezt szintén meg kell beszélni a biztosító szakértőjével!