Amikor az ügyfelek használják ki a zárszerelőket

Nagyon sok írásunkban említettük már, hogy hogyan tudják szándékosan, vagy akaratlanul a zárszerviz cégek megtéveszteni vagy félrevezetni az ügyfeleket. Ma azonban fordul a kocka, hiszen nem egyszer előfordult már minden zárszerviz vállalkozás életében, hogy bizony az ügyfelek is tudnak szándékosan vagy akaratlanul csibészek lenni, és kihasználni az adott szituációt. Erről szól mai bejegyzésünk.

Az életkort most nem általánosítanánk, hogy melyik az a korcsoport, amelyik a legtöbbször megpróbál visszaélni a helyzettel. Lehet szó kedves nyugdíjas, idős néniről, egyedülálló, csinos anyukáról, diáklányokról, vagy jól szituált 40-es, 50-es korosztályról, ám elsősorban és az esetek túlnyomó részében, hölgyekről van szó. Nekik sokkal nehezebb a „férfimunkát“ elvégezni, nem értenek a szerszámokhoz sem, és -tisztelet a kivételnek- nehezebben látják  át a ház körül adódó szerelési feladatokat is. Férfi családtag híján, pedig sokszor rászorulnak a szerelőkre.

Hányszor, de hányszor hallottuk már, hogy „Ha már itt van fiatalember, nézze meg legyen kedves a …….“. Ezeket a munkákat el lehet végezni, de ezzel több probléma is van. Az alapvető dolog, hogy mi zárat szerelni érkeztünk. A mi cégünknél a munkák egymásra épülnek, így ha nem éppen az a kivételes helyzet áll fenn, hogy nem zsúfolódnak a zárszervizes munkák, akkor erre nincs idő. Nem érünk rá plusz egy fél órát eltölteni egy helyszínen, hogy polcot szereljünk, WC tartályt javítsunk, szekrényeket csavarozzunk össze, stelázsit szereljünk fel, és a többi.

Természetesen nálunk is előfordult már, hogy megsajnáltuk az aranyos nénit és megcsináltuk neki, de ma már figyelünk arra, hogy azt a munkát végezzük csak el, amiért a helyszínre érkeztünk. Tehát nem végzünk extra munkát. És itt most nem arra kell gondolni, hogy egy zárbetét cserénél nem állítjuk be az ajtót, pedig látjuk, hogy nem jól működik. Itt csupán arra célzunk, hogy nem szerelünk szekrényeket, polcokat, WC tartályt, hanem az ajtón lévő zárakat szereljük/cseréljük vagy az ajtót igazítjuk. Tehát, az ezzel kapcsolatos feladatokat látjuk csak el.

A plusz szerelgetés felvet egy másik kellemetlen témát is, ez pedig a pénz. Mi úgy látjuk, ha a szerelő már van olyan kedves és megcsinál mást is a házban, mint amiért jött, az számíthat egy kis extra borravalóra. De ha csak egy köszönömöt kap érte, pedig elment vele fél óra, azt nem vesszük korrekt dolognak. Mint zárszerviz cég persze ezért pénzt kérni nemigen lehet, de minimum magától kellene az ügyfélnek jattolnia, hiszen egy szerelő végezte el egy idegennek a szakmunkát, rászánta az idejét, és megcsinálta.

Ismerünk olyan szerelőket, akik egy ilyen kérésre egyből azt mondják, hogy „Rendben, 5000 forint lesz.“ Erre az ügyfél: „Jó, akkor nem kérem.“ Ez egy tiszta ügy. Ám szívességből elvégeztetni valakivel a munkát, és utána nem lenni hálásnak egy-kétezer forinttal, az nem szép dolog.

Szóval nemcsak a szervizesek tudják megtéveszteni az ügyfelet, hanem az ügyfelek is a szerelőket. És itt még nem is említettük azokat az ínyencségeket, amikor garanciális munkára hivatkozva hívnak vissza minket, holott csak nem a megfelelő kulccsal próbálták nyitni az ajtót, és társai. Ilyenkor ki hibázik? Az ügyfél. Ki szív és fizet rá? A szerviz cég. Szóval ilyen dolgok is vannak.

Shares 0